Ebben a sorozatban időről időre meghívott grafikusok munkái kerülnek a pólókra. De
nem akármilyen grafikusokét ám! A kiválasztás során nem azt figyeljük,
hogy ki mennyire befutott, mennyire tud alkalmazkodni a divat diktálta
gyorsan felbukó és ugyanolyan gyorsan alá is merülő hullámoknak,
grafikai stílusoknak, hanem épp ellenkezőleg! Olyan rajzokat keresünk,
amiken látszik, hogy belülről jönnek, és nem kívülről. Nehéz dolguk van a
mai művészeknek, amióta az internet hódít, folyamatosan érik
őket a külső ingerek, mások munkáiból látnak ezret minden nap, gyors
válaszokat várnak tőlük a megrendelők, a tanárok, így nincsen idejük
körülnézni önmagukban, hogy mi a saját válaszuk egy kérdésre, hanem az
egyszerű utat, könnyű sikert választva lemásolják mások bevált válaszát.
Megjelenik egy ötlet az interneten, másodnapra megsokszorozódik,
harmadnapra az lesz a menő, negyednapra már annyira sokan lemásolták,
hogy ötödnapra már kínossá kezd válni, a hatodik napra pedig már
lefitymálja mindenki. Nagyon kevés az olyan rajz, épület, ruha, (ember)
manapság, ami (aki) nem efféle üres divat tiszavirág életű szüleménye,
hanem lelke, karaktere van neki. Amikor valami olyan kerül a papírra,
amit más nem tudna papírra vetni, csak az alkotó, egyszóval, ami
eredeti, és nem ócska másolat. És nem azért különleges, mert az akar
lenni, hanem mert jön, és örömet okoz.
Hát az a tervünk, hogy
keresünk Nektek ilyen színes lelkű grafikusokat, akik fittyet hánynak a
divatra, és ettől válnak igazán figyelemfelkeltővé, amiből – a pólónkon a
grafikájukat hordva – mi is részesülhetünk, és cserébe támogathatjuk
őket anyagilag, ill. a pólókon lévő egyedi bilétán az elérhetőségüket is
feltüntetjük, hátha később munka, vagy csak szimpla rajongás lesz
belőle. Természetesen nekünk, az Indigónak semmi hasznunk nincsen a
dologból, mi mindig csak másoknak akarunk jót. (Vigyázat! Az utóbbi
mondat valóságtartalma nem teljes!-a szerk.)
Címkék